A második feladvány

 

Ahogy az előző bejegyzésben ígértem, ma a második feladvánnyal fogunk foglalkozni. Sok segítséget nem kaptunk hozzá, csak ezt a képet találtuk az oldalon:

 

 

 

Első ránézésre is látszik, hogy itt a szövegszerkesztős cserélgetés nem fog működni. Nosza térjünk tehát vissza a középkori módszerekhez, a papírhoz és az írószerszámhoz. Azaz inkább gondoljuk át egy kicsit. Ha lemásoljuk a szöveget, nagy valószínűséggel torzulni fog valamelyest.

Nyomtassuk inkább ki.

Ha elég nagy méretben megnézzük a képet, illetve a nyomtatott eredményt, rögtön feltűnik pár dolog.

 

Szándékosan, vagy véletlenül de mintha benne maradtak volna a itt-ott a szóközök.

A levél írója, valószínűleg megírta előre a szöveget, és utána helyettesítette be a kódjelekkel. Az is lehet, hogy egyből a kódjelekkel írta a szöveget és ezért amikor nem figyelt eléggé, a szavak elválasztásánál kicsit odébb rajzolta a következő jelet..

 

Ha bejelöljük azokat a helyeket, ahol úgy tűnik mintha szóköz lenne, az alábbi ábrához jutunk:

 

 

Nézegessük tovább egy kicsit a szöveget, és jegyezzünk fel néhány furcsaságot.

 

Az első sor egy kicsit beljebb kezdődik mint a többi. Egy levél esetén ez lehet a megszólítás. A megszólítás végére, általában ! jel kerül. Itt a 40-es szám áll. Egy másik sorban is előfordul és ott is a sor végén. Ez lehet tehát a !.

A második sor 37-essel kezdődik, és ugyan azzal is végződik. Ha a 40 írásjel volt, lehet, hogy ez is az lesz. Sor elejére és végére a magyar nyelvben írásjel akkor kerül, ha idézőjelet használunk. Legyen tehát a 37 az idézőjel.

 

Ilyenkor a kezdeti szakaszban elég sok „tegyük fel” kerül elő Mivel biztos támpont nincs a kezünkben ezeken kell végigmenni és vagy bejön, vagy nem.

 

Szóval a 40 és a 37 is írásjel. Ebből feltételezhetjük, hogy a számok az írásjeleket jelzik. Ez már azért egy kis fogódzó lehet.

 

Még mindig elég sok jel maradt. Mennyi is?

 

Itt az ideje, hogy megszámláljuk őket. A számokkal együtt összesen találunk 75 különféle karaktert. Ebből, ha kivesszük a 8 kétjegyű számot, még mindig túl sok monoalfabetikus rejtjelnek.

 

Az milyen? Mint az első feladvány volt. Mindegyik betűnek egy másik jel felel meg. Ennek a legegyszerűbb változata az, amikor leírod az ABC betűit egymás mellé, majd valamelyik irányban eltolva ismét leírod egymás mellé őket. Így fog kinézni:

 

Ahogy a mondás is tartja, „Már a régi rómaiak is…”. Igen ezt a változatot használta Julius Caesar is. Állítólag ő találta fel, de az biztos, hogy róla nevezték el.

 

Ezt egy kicsit bonyolítva kapjuk monoalfabetikus titkosírást, amikor a betűk helyett jeleket használunk. Ezeknek a gyengéje a frekvencia analízis (amit az előző feladványban is használtunk). Ezt lehet kiküszöbölni, ha a gyakori betűkhöz több jelet is rendelünk. Ha például az előző feladványban az E betű helyett használt Q mellett mondjuk a W és X betűket is bevetjük, és következetese használjuk is őket, a frekvencia analízisnél a kimagasló 45-ös érték helyett csak 15-ös előfordulást kapunk. Ezzel a Q,W,X eléggé a középmezőnybe szorult volna, és megnehezíti a fejtést.

 

E kis kitérő után térjünk vissza a feladványunkhoz.

 

Tehát egy betűt több jel is jelölhet. Lehet bonyolítani a dolgot, és jó sok jelet használni, de a középkorban is szerették volna minél hamarabb megfejteni a titkosírást a fogadó oldalon, mert valószínű fontos dolgot tartalmaz. Ismét az unásig ismételt „Tételezzük fel…” rész következik. Nézzük meg azokat a jeleket melyek minimális eltérést mutatnak egy másikhoz képest. Rögtön az elején találunk is ilyet.

 

 

 

 

A különféle változatai pedig:

 

 

 

 

Ha a „pöttyösöket” csoportosítjuk a hozzájuk hasonló pötty nélküliekkel kapunk egy szép kis táblázatot. Van amelyiknél 3 különféle jel is előfordul, van ahol csak kettő, és van egy csomó olyan, ami csak egyszer szerepel.

Adjuk össze, az egy csoportban szereplő jelek előfordulásának számát. Nicsak, a ’+’ és csoportja 14, a ’-’ és csoportja 14 az ’m’ és csoportja 11 alkalommal fordul elő a többiek (8,7,5,4) előfordulásához képest.

Emlékszünk még, a magyar karakterek előfordulási gyakoriságára? (E A T N L S K …). Persze ez nem minden esetben igaz. A szöveg hossza igen csak befolyásolhatja az eredményt.

Azért a 3 leggyakoribb jelből legalább az egyik magánhangzó lesz. Ha megnézzük a feltételezett szóhatárokkal jelölt szöveget, láthatunk a negyedik sor közepén árválkodni egy + jelet, és a sor végén is szóköz után áll egy. Tippeljük meg ’a’ betűnek, mert ez a múltkor is bejött. A + és a csoportjába tartozó pöttyös + jelek fölé irkáljunk be ’a’ betűket.

Hát ebből még nem sok mindent tudtunk meg, de legalább elindultunk.

Bevett gyakorlat a kódfejtőknél, hogy ismétlődő mintázatokat keresnek a szövegben. Tegyünk mi is így. Nem sok mindent találtunk. Ha viszont megvizsgáljuk a három leggyakoribb jelet, érdekes lehet, hogy a ’+’ a ’-’ mellett egyszer fordul elő, (de ott is mintha azért lenne közte szóköz) míg az ’m’ után közvetlenül előfordul mind a két jel is. Tételezzük fel, hogy az ’m’ mássalhangzó, a ’-’ pedig magán. Mivel az ’a’ már kiesett, legyen mondjuk az ’e’. Irkáljuk be ezt is a papírra.

Rögtön az első szóban két ’e’ betű is található. Mit is tippeltünk? Ez egy levél megszólítása. Hogy kezdünk levelet? („Józsi! Hozd vissza a csavarkulcsot, mert pofán váglak…” by Markos-Nádas). Megszólítással. Hat betűs szó, 2. 5. ’e’ és megszólítás… Keresztrejtvény fejtők előnyben. Ha nincs ötlet, túrjuk meg otthon a régi képeslapokat, vagy leveleket. Igen, KEDVES ezt használták még az email, és sms korszak előtt. Esetleg TISZTELT, de az nem hat betű. Írjuk fölé, majd a megfelelő karakterek fölé az oda illő betűt is.

Ez volt az a pont, amikor úgy éreztem, hogy el kéne olvasni Láng Benedek könyvét. Szerencsére lehetett még kapni. A középkori titkosírásokkal a 6. 7. fejezet és a II. függelék foglalkozik. Ahogy olvasgatom a könyvet, és nézem a képeket, mi bukkan föl a 101. oldalon? Egy ábra ami ismerős jeleket tartalmaz. Titkosírás Cremonából. Próbáljuk csak ki a szövegünkre? Stimmel. Ez lett az eredmény:

 

„kedues kodfeito

ha ezt megtudod feiteni nyiluan

megirttetted mennyire fontos hogy

tenyleg hasznald a konyuem a

megfeiteshez sokszor nem a

matamatikai kepessegek uezetnek

el a leggyorsabban hanem a talalekonysag

gratulalok benedek”

 

Jól látható, hogy volt elég sok tévedés a „Tételezzük fel” részekben is, és a szóközökben is.

De Benedek is vagy tévedett, vagy szándékosan írta a matematikai szót „matamatikai”-nak.

Azért büszkék lehetünk magunkra, mert találékonyaknak találtattunk :)

Hát ennyi volt a második feladvány. Akinek nincs meg a könyv, szerezze be, mert igen sok érdekes dolgot találhat benne, ami a további feladványok megfejtésében segítségére lehet.

 

Legközelebb haladunk tovább, a harmadik rész következik.